Bemutatták a Fővárosi Lakásügynökség cselekvési tervét

Bemutatták a Fővárosi Lakásügynökség cselekvési tervét

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  

Az Utcáról Lakásba! Egyesület és a Városkutatás Kft. szakértői bemutatták a Fővárosi Lakásügynökség elindításáról szóló részletes javaslataikat.

A javaslatok kidolgozására a European Social Catalyst Fund támogatásával, a Főpolgármesteri Hivatal munkatársainak a közreműködésével került sor. A lakásügynökségi modell célja, hogy a megfizethető bérlakás-szektor bővítésével enyhítse a lakhatási válságot. A 2021. szept. 23-án megrendezett bemutatón a koncepció ismertetése mellett, már működő vagy most induló magyarországi lakásügynökségek is bemutatkoztak.

2021 februárjában elkészült Budapest Integrált Városfejlesztési Stratégiája, amely kiemelt célként határozta meg a megfizethető bérlakások számának a növelését, és ezen belül a Fővárosi Lakásügynökség elindítását. A tervezett Lakásügynökség nemcsak a jelenlegi fővárosi ingatlanállomány kezelésére vállalkozna, hanem arra is, hogy magántulajdonú ingatlanokat hasznosítson, illetve közép- és hosszabb távon vásárlással és további eszközökkel bővítse az állományt. Az előkészítésről és megvalósításról szóló tervet mutatták be a koncepció kidolgozói.

Az eseményt Kiss Ambrus, általános főpolgármester-helyettes nyitotta meg, aki elmondta, hogy a lakhatási formák bővítésével a Főváros is szerepet vállalhat a lakhatási válság megoldásában. A főpolgármester-helyettes hangsúlyozta, hogy a lakhatás költségei elszakadtak a keresetektől, különösen Budapesten, ezért nagyon könnyen előfordulhat, hogy valakinek veszélybe kerül a lakhatása. Kiss Ambrus utalt a költségvetési korlátokra, ugyanakkor reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a jövőben az Európai Unió által biztosított forrásokat a jövőben Magyarországon is lehet majd szociális lakásügyi fejlesztésekre és beruházásokra fordítani.

Misetics Bálint, a főpolgármester lakás- és szociálpolitikai főtanácsadója előadásában bemutatta, hogy a fővárosi lakhatási válság hogyan jelentkezik a tulajdonosi, a magánbérleti és az önkormányzati bérlakás-szektorban. Misetics egyrészt azt hangsúlyozta, hogy a lakásárak és a lakbérek szélsőséges mértékű növekedése miatt a lakhatás megfizethetősége mostanra a budapestiek széles rétegei – messze nem csak a legszegényebbek – számára jelent problémát, másrészt azt, hogy a központi kormányzati lakáspolitika a lakhatási problémák jelentős részét nem kezeli, és részben súlyosbítja. A lakásügynökségi modell szerinte arra a kérdésre adhat választ, hogy miként lehet – a meglévő önkormányzati lakásállomány hatékonyabb és igazságosabb kezelésével együtt – gyorsan, és jelentős kezdeti tőkebefektetés nélkül növelni a megfizethető bérlakások számát.

Hegedüs József, a Városkutatás Kft. ügyvezetője a lakásügynökség pénzügyi és működési modelljét vázolta fel, a javasolt portfólió kiadási és bevételi oldalát. Kitért az új lakbérrendszer fontosabb összefüggéseire, a lakbérek és a lakbér-támogatás közötti kapcsolat lehetséges megoldásaira. A terveket megelőző kutatásról elmondta, hogy a statisztikai adatokon kívül interjúk és kérdőíves felmérések is segítették a munkát. A kínálati oldalon a potenciális bérbeadók – különösképp a több lakást bérbeadó, befektetői szemléletű tulajdonosok – bizonyos mértékig nyitottak arra, hogy valamivel a piaci ár alatt adják bérbe a lakásukat egy Lakásügynökségen keresztül. A bérlői oldalon az alacsony jövedelműek számára kényszer, a magasabb jövedelmű fiataloknak rugalmas választási lehetőség a magántulajdonhoz képest a bérlés, így a magánbérlakásokban az alacsony és a magas jövedelműek is felülreprezentáltak.

Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület társelnöke mutatta be a lakásügynökség gyakorlati megvalósításával kapcsolatos javaslatokat. A Lakásügynökség előnye, hogy a bérbeadással kapcsolatos feladatok, költségek és kockázatok egy részét átvállalja a lakástulajdonostól. A tulaj minden hónapban megkapja a lakbért, a nemfizetés kockázatát nem kell vállalnia, ráadásul – legalább három évre szóló bérleti szerződés esetén – a bérbeadásból származó jövedelme teljes adómentességet élvez. A Lakásügynökség ezen felül a lakás állagmegóvását és karbantartását is átvállalhatja. A program fontos eleme a célorientált szociális munka, amely a bérlők konkrét problémáira személyes figyelemmel tud reagálni. A bérlők kiválasztása pályázati úton történik majd.

A tervezet bemutatóját az induló és már működő lakásügynökségekről szóló kerekasztal-beszélgetés követte, amelyen részt vett Büttl Ferenc közgazdász, Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület társelnöke, Major Gábor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat programvezetője, dr. Szente András, a Budavári Lakásügynökség Nonprofit Kft., ügyvezető igazgatója és Vinczéné Dr. Menyhárt Mária, Szombathely Polgármesteri Hivatala Egészségügyi és Közszolgálati Osztályának vezetője.

A már működő vagy most induló lakásügynökségek különböző tapasztalatokról számoltak be. A Szombathelyi Önkormányzat által elindított Közösségi Bérlakás Rendszer tavaly november óta működik magántulajdonú lakások bevonásával és már 14 családnak biztosít otthont. A Máltai Szeretetszolgálat veszprémi és miskolci tapasztalatokról számolt be, ahol önkormányzati együttműködések formájában működtetnek lakhatási programokat. Az Utcáról Lakásba! Egyesület saját lakásügynöksége 10 magántulajdonú lakással működik, az egyesület pedig feladatának tartja nemcsak a lakásügynökség bővítését, de a modell széles körben való megismertetését is. Az induló Budavári Lakásügynökség már felvette a kapcsolatot potenciális lakáskiadókkal, akikkel tárgyalásokat folytatnak.

Záró gondolatként Somogyi Eszter, a Városkutatás Kft. vezető kutatója azt emelte ki, hogy az innovatív ötletek sokszor nagyon egyszerűek, mégis jelentős szervezeti adaptációt igényelnek. A szervezeti rugalmasság fontosságát mutatja az is, hogy a koronavírus-járványban is az önkormányzatok tudtak gyorsan reagálva segíteni az embereknek, nem pedig a központi kormányzat, és ez nemcsak Magyarországon volt jellemző.

Kovács Tünde, a Főpolgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Főosztályának vezetője zárta az eseményt, ahol elmondta, hogy a Főváros nagyon elkötelezett a lakhatási válság kezelésében. A Lakásügynökség egy nagyon jó struktúra ahhoz, hogy azt a célcsoportot juttassa lakhatáshoz, aki más módon nem jutna biztos lakhatáshoz: pályakezdők, családok átmeneti otthonában élők vagy a hajléktalan ellátórendszerben lakók.

A Budapesti Lakáskoncepció részét képező Lakásügynökség bevezetéséről szóló cselekvési tervről részletesebben itt olvashatnak: https://utcarollakasba.hu/fovarosi-lakasugynokseg-terv

A javaslatokon az Utcáról Lakásba! Egyesület és a Városkutatás Kft. szakértői dolgoztak, a Főpolgármesteri Hivatal munkatársai jogi, szervezeti, gazdálkodási információkkal és a javaslatok véleményezésével vettek részt a munkában. A megvalósítási javaslatokat a Fővárosi Közgyűlés még nem tárgyalta.

A projektet a European Social Catalyst Fund támogatta, amelyet az Európai Unió Horizon 2020 Kutatási és Innovációs Program, a Genio, a Robert Bosch Stiftung és a King Badouin Alapítvány alapított, valamint finanszíroz.

0 0 votes
Article Rating

Hozzászólások