Közélet

Kvázi határidő keddig Budapestnek és Varsónak

  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
0 0 vote
Article Rating

Legkésőbb kedden tudni szeretné az EU a magyar és lengyel választ az ajánlatára, de legalább „egy világos jelzést”, hogy elutasítás esetén elinduljon alternatív megoldások felkutatása a helyreállítási eszköz hatályba léptetésére – adta értésre egy magas rangú EU-diplomata hétfőn.

Kritikus szakaszba léptek a német soros EU-elnökség és a magyar-lengyel duó között folyó tárgyalások a két ország által a következő hétéves pénzügyi kerettel (MFF) és a gazdasági helyreállítási eszközzel (NGEU) szemben emelt vétó feloldásáról. Majdnem mindenki arra számít, hogy a csütörtökön Brüsszelben kezdődő, kétnapos EU-csúcson jön el az igazság pillanata, amelyen az EU27-ek vezetői személyesen tárgyalnak majd a „vétóválságból” való kiútról, de a Törökország elleni esetleges szankciókról és potenciálisan a Brexitről is. 

Ezért is keltett feltűnést egy magas rangú EU-diplomata hétfői kijelentése, miszerint „ma, vagy holnap szükség van a magyar és a lengyel kormánnyal a megállapodásra, „de legalább egy világos jelzésre”. „Ha ez hiányzik, akkor alternatív forgatókönyv felé kell elindulnunk” – tette hozzá a nevének mellőzését kérő forrás. 

A nyilatkozat azt a benyomást kelti, mintha az EU25-ök nevében a probléma megoldásán dolgozó német soros EU-elnökség még az Európai Tanács csütörtök déli órákban kezdődő ülését megelőzően dűlőre szeretné vinni a dolgot Budapesttel és Varsóval. Az idézett forrás ugyanakkor semmit sem árult el arról, hogy milyen ajánlathoz szeretnék megszerezni a két kormány hozzájárulását. 

Egy másik EU-diplomata szerint ugyanakkor inkább arról van szó, hogy csütörtökön valamilyen forgatókönyvet az EU25-ök elé kellene tudni terjeszteni megvitatásra, és a német soros elnökség ezt szeretné mielőbb beazonosítani. „Csak akkor lehet a problémát az Európai Tanács ülésén megoldani, ha legalább van valamilyen forgatókönyv az asztalon. Egyelőre nincs ilyen” – mutatott rá a BruxInfónak nyilatkozó EU-forrás. 

A tagállamok által a csúcson, vagy közvetlenül előtte várt német „előterjesztésből” elvileg ki kellene derülnie, hogy van-e, és ha igen, milyen „találkozási pont” a felek között, vagy erre nincs esély, és akkor a megbeszéléseknek már másról, a „hogyan továbbról” kell majd szólniuk. „Egyértelműnek kell lennie, hogy a két tagállam készen áll-e a végső tárgyalásokra valamilyen csomagról” – vélekedett a diplomata, akinek az a személyes véleménye, hogy főleg Orbán Viktoron múlik ez.  

Egyelőre tehát minden opció nyitott, így az is, hogy a tárgyalások a német elnökségnek adandó mandátummal a csúcstalálkozó után is folytatódnak, és az év utolsó napjaig is elhúzódnak. Egyesek ugyanakkor élnek a gyanúperrel, hogy az Orbán-kormány számára nem feltétlenül sietős a vita idén történő rendezése, ami kudarccal felérő végkifejlet lenne Angela Merkel német kancellár EU-elnöksége számára.  

Az EU-t és különösen annak egyes tagállamait azonban sürgeti az idő, hogy mihamarabb megszűnjön a reálgazdaság által nagyon várt mentőcsomagot övező bizonytalanság. Ezért megállapodás híján számos kormány részéről erős nyomás lesz annak érdekében, hogy a magyar-lengyel páros nélkül oldják meg a problémát. Akár kormányközi alapon, akár megerősített együttműködés, vagy 25-ös körben történő garanciavállalás formájában. 

„Mostanáig valamennyi vezető egy közösen elfogadható, puha megoldást részesített előnyben, még akkor is, ha nagyon nem tetszik nekik, amit a magyar és a lengyel kormány művel” – jegyezte meg a már idézett EU-forrás.

A vétó fenntartása az MFF és a helyreállítási csomag mellett a klímadossziéról szóló döntést is meghiúsítaná, mégpedig azt az egyhangúságot kívánó döntést, miszerint az EU 40% helyett 55%-kal csökkentse 2030-ig bezárólag az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 1990-hez képest. A többéves költségvetési keret elfogadása nélkül azonban hiányozna a finanszírozási oldal, ráadásul egy sor tagállam, köztük Magyarország és Lengyelország egy új pénzügyi alap létrehozásától teszi függővé a beleegyezését, mint 2014-ben. 

Nem titok, hogy a német soros EU-elnökség által belengetett, az MFF és az NGEU kiszabadítását célzó csomag több, különböző elemből áll. EU-diplomaták megerősítették lapunknak, hogy a jogállamisági feltételrendszer hatályba léptetésének esetleges késleltetése az Európai Bíróságra benyújtandó keresettel együtt ugyanúgy továbbra is a lehetőségek között van, akár csak a majdani jogszabály (rendelet) végrehajtásának módjára vonatkozó nyilatkozat. Egyesek azt is tudni vélik, hogy a magyar kormány igényei szerint a folyamatban lévő 2014-2020 közötti keretköltségvetésből származó kifizetésekre (a felzárkózási forrásokat 2023 végéig lehet lehívni) ne lehessen alkalmazni az új szabályokat. 

Margarida Marques, portugál szocialista párti EP-képviselő, az MFF-ről szóló parlamenti jelentés egyik raportőre hétfőn egy videókonferencián azt mondta, hogy az Európai Tanács a jogállami feltételek végrehajtásáról szóló nyilatkozat elfogadását tervezi. „Remélem, hogy a magyar és a lengyel kormány belemegy ebbe. Mert ha nem, akkor akár szombat-vasárnap is folytatódhat az alkudozás” – vélekedett a portugál képviselő, akinek hazája január 1-én veszi át a soros elnöki tisztséget Németországtól.

„Nincs veszítenivaló időnk. Ez a harc a jogállamiság körül szégyenteljes dolog” – szögezte le az EPC nevű think tank által a helyreállítási csomagról tartott vitán Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank elnöke.

Forrás: bruxinfo.hu

Ezt is olvassa el!
0 0 vote
Article Rating
0

Hozzászólások