Józsefváros 250. születésnapjára, 2027-re megszűnhet a Népszínház utcai buszvégállomás, és a kerület kezelésében lévő szakaszon új, korszerű, belvárosi léptékű közteret alakítanának ki.
A bejelentés szerint a régóta vitatott végállomás helyén olyan tér jöhet létre, amely nem pusztán közlekedési csomópontként, hanem valódi városi találkozóhelyként működhet. Pikó András polgármester közlése szerint a kerület 100 millió forinttal járul hozzá a megoldáshoz, a 99-es busz végállomása pedig várhatóan a Blaha Lujza tér irányába kerülhet át.
A döntés jelentősége nemcsak közlekedési, hanem városképi kérdés is. A Népszínház utca körút felőli szakasza évtizedek óta egyszerre kapuja Józsefvárosnak és egy sokat vitatott, túlterhelt közterület. A végállomás sok helyet foglal el a járdából és az utcaképből, miközben a környék az elmúlt években látványosan átalakulóban van: mikroparkok, gyalogosátkelők, fásítások, új közösségi programok és üzletnyitások jelzik, hogy a Népszínház negyed már nem egyszerűen „problémás utcaként”, hanem fejlesztési területként jelenik meg a kerületi gondolkodásban.
A végállomás története jóval régebbre nyúlik vissza, mint a mostani vita. A Népszínház utca közlekedési végállomási szerepe legalább az 1970-es évek óta dokumentálható: korabeli fotókon villamosvégállomásként szerepel a körút közeli szakasz. A 99-es busz története szerint a járat 1963-ban még a Harminckettesek tere és Pesterzsébet között indult, majd 1972. december 23-án helyezték át belső végállomását a Népszínház utcába. Vagyis a buszos végállomás több mint ötven éve része a környék közlekedési rendjének.
Ez magyarázza azt is, miért nem lehetett egyszerűen „arrébb tenni” a végállomást. A 99-es busz nem egy elszigetelt helyi járat, hanem Pesterzsébet, Kőbánya, Józsefváros és a Blaha Lujza tér közötti kapcsolat része. A jelenlegi végállomás fontos átszállási pont: metró, nagykörúti villamosok, Rákóczi úti buszok és több belső-józsefvárosi kapcsolat találkozik itt. A közösségi költségvetésben már korábban is felmerült a Népszínház utca József körút és Víg utca közötti szakaszának átalakítása, a 99-es végállomás áthelyezése és a sétálóutcásítás gondolata, de a fővárosi szakmai visszajelzés akkor azt írta: a tömegközlekedés áthelyezése fontos átszállóhely miatt nem támogatható, így a buszok által használt közlekedési sáv sem szüntethető meg.
A hosszú várakozás tehát nem pusztán politikai akarat kérdése volt. A helyzetet bonyolította, hogy a közterület, a közösségi közlekedés, a forgalomszervezés és a finanszírozás nem egyetlen szereplő kezében van. A kerületnek érdeke a közterület felszabadítása és élhetőbbé tétele, a BKK-nak és a fővárosnak viszont biztosítania kell, hogy a buszjárat továbbra is működőképes útvonalon, megfelelő fordulási és megállási lehetőségekkel közlekedjen. Ehhez közlekedésszakmai jóváhagyás, forgalmi rend, pénz és intézményi megállapodás is kell.
A probléma nem új keletű. Egy 2022-es józsefvárosi közmeghallgatási jegyzőkönyvben is szerepelt lakossági igényként, hogy a 99-es busz végállomása „eltűnjön onnan”, vagy legalább ne terhelje tovább a környéket a buszok várakozása és kipufogása. A mostani bejelentés azért lehet fordulópont, mert a korábbi lakossági, városfejlesztési és közlekedési szándékok mellé most már konkrét megállapodás és pénzügyi vállalás is társul.
Józsefváros 2027-ben ünnepli 250. születésnapját: a kerület hivatalos helytörténeti összefoglalója szerint 1777-ben, Mária Terézia engedélyével kapta a városrész a Józsefváros nevet. A buszvégállomás megszüntetése így szimbolikus ügy is lehet: egy régi, közlekedésileg indokolt, de városképi szempontból egyre nehezebben védhető állapot lezárása.
A tervezett átalakítás illeszkedik abba a folyamatba, amely a Népszínház negyedet fokozatosan zöldebb, biztonságosabb és élhetőbb városrésszé alakítaná. A kerület 2026-ra sebességcsökkentést, fásítást, új gyalogátkelőhelyeket, iskolatereket és üres üzlethelyiségek újrahasznosítását is tervezi a környéken. A Népszínház utca fásítására már korábban elkészültek a tervek: a kerület tájékoztatása szerint 36 fa és mintegy 4400 évelő növény telepítésével számolnak az utca teljes átépítése nélkül.
Ha a terv valóban megvalósul, a Népszínház utca körút felőli része nemcsak közlekedési értelemben változhat meg. Egy olyan pont szabadulhat fel, amely ma inkább várakozó buszokkal, szűkös járdafelületekkel és átmeneti használattal azonosul. A kérdés most már az, hogy az áthelyezés után milyen minőségű közteret kap a környék: lesz-e elég zöld, árnyék, ülőhely, gyalogosbarát felület, és sikerül-e a Blaha Lujza térhez méltó, de annál nyugodtabb józsefvárosi kaput kialakítani.
A Népszínház utcai buszvégállomás ügye ezért több, mint egy közlekedési technikai módosítás. Egy ötven éve rögzült városi helyzet mozdulhat el. Ha a 2027-es határidő tartható lesz, Józsefváros születésnapja nemcsak ünnepi programokról, hanem egy régóta várt városi sebhely rendezéséről is szólhat.
