Újabb fővárosi kerület neve került elő a parkfenntartási ügyekkel kapcsolatban. A 444 a G7/Telex cikke alapján arról írt, hogy a XIII. kerületi önkormányzat 2026 márciusában újabb nagy értékű szerződést kötött a Parkfenntartó-Kertészeti és Szolgáltató Kft.-vel.
A megállapodás első körben 18 hónapra szól, 4,5 milliárd forintos keretösszeggel. A szerződés azonban további 18 hónappal meghosszabbítható, így a teljes érték elérheti a 9 milliárd forintot. A szerződés külön érdekessége, hogy mindössze néhány héttel a nagyobb letartóztatási hullám előtt írták alá.
A Parkfenntartó Kft. és a XIII. kerület kapcsolata nem új keletű. A cikk szerint a vállalat legalább 2012 óta végez zöldterület-fenntartási és fejlesztési feladatokat a kerületben. Az idei szerződés már az ötödik nagy keretszerződés a felek között. A korábbi megállapodások értéke fokozatosan emelkedett: előbb 4,4 milliárd, majd 6 milliárd, később pedig már 9 milliárd forintos keretekről volt szó.
A mostani szerződésben szereplő feladatok köre jelentős. A XIII. kerületben többek között zöldterületek, fák, játszóterek, sportpályák, kutyafuttatók, szökőkutak, gyalogos- és kerékpáros felületek fenntartásáról, valamint egyes fejlesztési munkákról van szó. Vagyis nem mellékes szolgáltatásról, hanem a kerület mindennapi arculatát és közterületi állapotát meghatározó feladatról beszélünk.
A szerződés azért vált országos hírértékűvé, mert a Parkfenntartó Kft.-t a sajtóban ahhoz a céghálóhoz kötik, amely több fővárosi parkfenntartási ügyben is előkerült. Az úgynevezett óbudai korrupciós ügyben a nyomozó hatóságok több önkormányzatot érintő vizsgálatról beszélnek. Az ügyészség június elején több helyszínen tartott kutatásokat és lefoglalásokat, több személyt pedig őrizetbe vettek vagy előállítottak.
Fontos ugyanakkor pontosan fogalmazni: a cikk szerint sem a XIII. kerületi önkormányzat, sem a Parkfenntartó Kft. nem tud arról, hogy a kerület és a cég közötti szerződéseket jelenleg bármely nyomozó hatóság vizsgálná. Ezért a XIII. kerületi szerződés önmagában nem bizonyít bűncselekményt. A kérdés inkább az, hogy egy ilyen értékű, hosszú távú közpénzes megállapodás esetében indokolt-e a fokozott átláthatóság és a nyilvános magyarázat.
A közbeszerzésen ezúttal nemcsak a Parkfenntartó Kft. indult. A Jánosik és Társai Kft. is ajánlatot tett, ám ezt érvénytelenítették. Az indoklás szerint az ajánlat részben adminisztratív hibákat tartalmazott, részben pedig aránytalanul alacsony árakat adott meg. A cikk alapján voltak olyan tételek, ahol hat-nyolcszoros eltérések mutatkoztak, egy esetben pedig több mint ötvenszeres árkülönbséget is találtak. A Jánosik és Társai Kft. végül tudomásul vette a döntést, és nem kezdeményezett jogorvoslatot.
Angyalföld szempontjából a történet lényege nem az, hogy a kerület zöldfelületeit ne kellene fenntartani. Sőt, a XIII. kerület közterületei, parkjai, fasorai és játszóterei sok lakó életminőségét közvetlenül befolyásolják. A kérdés inkább az, hogy ekkora összegű szerződéseknél mennyire látható a közvélemény számára, pontosan mire, milyen egységárakon, milyen teljesítési ellenőrzés mellett költik el a közpénzt.
Egy kerület lakóinak joguk van tudni, hogy a milliárdos parkfenntartási szerződések mögött milyen munkák, milyen árak és milyen ellenőrzési garanciák állnak. Különösen akkor, ha az adott vállalati kör neve országos korrupciós ügyekben is előkerül.
A XIII. kerület vezetésének ezért érdemes lenne részletesen és közérthetően bemutatnia, pontosan mit tartalmaz a 9 milliárdos keretszerződés, mennyi pénzt hívnak le belőle ténylegesen, milyen feladatokra, milyen ütemezésben, és milyen módon ellenőrzik a teljesítést. Ez nem politikai támadás kérdése, hanem alapvető közpénzügyi átláthatósági igény.
