Az állam, a bankok és a fogyasztók összefogására van szükség a zöld pénzügyi fordulat eléréséhez – hangzott el Áder János volt köztársasági elnök hétfőn közzétett Kék bolygó című podcastjának legújabb, a YouTube videómegosztó portálon is elérhető adásában.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban Gyura Gábor közgazdásszal, pénzügyi tanácsadóval beszélgetett a fenntartható pénzügyekről, a zöld finanszírozás kihívásairól, a klímasemlegesség eléréséhez szükséges gazdasági, pénzügyi lépésekről.
a megfelelő technológiai tudás már a birtokunkban van ahhoz, hogy a fenntarthatósági fordulat megtörténjen. Felhívta a figyelmet azonban arra az ellentmondásra, hogy miközben az a cél, hogy „lejövünk a fosszilis energiahordozókról”, a kormányok mind a mai napig igen jelentős mértékben támogatják a fosszilis energia felhasználását.
„2023-ban 620 milliárd dollárt fordítottak a fosszilis energiahordozók kitermelésére, felhasználására és fogyasztására. Ezzel szemben a tiszta energiára mindössze 70 milliárd dollárt, vagyis nagyjából a tizedét”
– ismertette.
Gyura Gábor hangsúlyozta: nehéz és hosszas az átállási folyamat, amelyben a társadalmi igazságosság kérdését sem szabad figyelmen kívül hagyni, de az egyes országok különböző lépésekkel már próbálják elősegíteni a váltást. Norvégiában például drágítják a hagyományos autók vásárlását és tartását – hozta fel példaként.
A szakértő azt is elmondta, hogy a zöld átállás, és a világgazdaság fenntarthatóvá tétele óriási finanszírozási igénnyel jár, ezért az átállást segíteni kell állami szinten is.
Gyura Gábor közölte:
a fenntartható gazdasági fordulathoz, a klímasemleges állapot eléréséhez kétszázezer milliárd dollárra lenne szükség 2050-ig. Ez évente az Egyesült Államok GDP-jének negyedét jelenti, ennyit kellene globálisan rászánni az átállásra – magyarázta. Hozzátette: az lenne a cél, hogy 2050-re mindenki egy energiatakarékos, víztakarékos, zöld otthonban éljen, és „tiszta” közlekedési eszközt használjon.
Ehhez a piaci hitelek mellett szükség lesz állami ösztönzőkre is – mutatott rá, megjegyezve: ma már minden banknál vannak kedvezményes zöld hitelek, amelyek révén megvalósíthatóak ezek a beruházások. Összességében lenne elég pénz a rendszerben – jelentette ki, hozzátéve: ebből a szempontból ma sokkal jobb a helyzet Magyarországon, mint öt évvel ezelőtt.
A szakértő rámutatott arra is, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozási keretek már kialakultak Magyarországon és az Európai Unióban is, vagyis „elég jó standard definíciók” vannak arra, hogy mikor zöld egy otthon, mikor zöld az energiatermelés. Hiányzik viszont, hogy az átálláshoz szükséges támogatások ne csak időszakosan, hanem állandóan elérhetőek legyenek – húzta alá.
Áder János azt mondta: a következő évek nagy kihívása lesz, hogy sikerül-e egy jól működő rendszert létrehozni, ehhez pedig szemléletváltásra van szükség valamennyi szereplő részéről. Szavai szerint ennek finanszírozásában az állam, a magántőke, a befektetési alapok és a magánszemélyek egyaránt szerepet kapnak.
A volt köztársasági elnök felvetette egy uniós szintű támogatási rendszer kialakításának lehetőségét is. Mint mondta, az EU-hoz újonnan csatlakozó országoknak létrehozott felzárkózási alap mintájára a zöld átálláshoz is kialakíthatnának hasonló támogatási rendszert.
Áder János hangsúlyozta, hogy a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél jelentős fosszilis energiafelhasználás-csökkenést tételez fel, amihez átalakítások kellenek ez energiatermelésben, a fogyasztásban, és felhasználásban is. Atomenergia felhasználása nélkül ez elérhetetlen – mutatott rá. Megjegyezte továbbá: ha csak annyit teszünk, hogy a szénerőműveket gázerőművekre cseréljük le, máris a felére csökken a kibocsátás.
Áder János fontosnak nevezte azt is, hogy a zöld energiakapacitás fejlesztésével tartson lépést a hálózatfejlesztés is, mert ha a tárolókapacitások bővítése nem a megfelelő ütemben halad, „abból bajok származhatnak.”
Gyura Gábor a zöld átállás és a fejlesztések kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország Kelet-Közép-Európában az élmezőnyben, összeurópai szinten pedig a középmezőnyben helyezkedik el. Örvendetesnek nevezte, hogy a zöld hitelek aránya itthon gyorsan növekszik.
A beszélgetésben a felek rámutattak arra is, hogy a GDP mint mutatószám egyre több közgazdász szerint nem alkalmas a teljes gazdasági környezet leírására, mivel ez a számítási mód nem veszi figyelembe a gazdasági tevékenység környezeti vagy társadalmi hatását. Ennek kapcsán Áder János jelezte: már készült javaslat arra, mi lehet az új mutató, amellyel kiegészíthetnék, idővel akár helyettesíthetnék is a GDP-t.
