Gázfront – nagy a baj az EU-ban

Megosztom

Nem lesz elég gáz télen az Uniós tagországok nagy részének és ez Magyarországra is hathat.

A háborús energiaárak és az európai energiaellátási problémák Magyarországra is kihatnak, ezért Orbán Viktor miniszterelnök szerda reggelre a Karmelita kolostorba összehívta a kormánykabinetet, amelynek tagjai a szakmai kabineteket vezető miniszterek – közölte a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel. 

A kabinetvezetői értekezletet azért tartják, mert „elmúlt napokban világossá vált, hogy az őszi-téli időszakban nem lesz elegendő gáz az Európai Unió országaiban” – tették hozzá. 

De! Szijjártó szerint

Magyarországon az európai átlag feletti a földgáztározók töltöttsége – emelte ki a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, az öt közép-európai külügyminiszter találkozóját követő sajtótájékoztatón.

Budapest, 2022. július 13. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j2) beszél, mellette Tanja Fajon szlovén (j), Alexander Schallenberg osztrák (b2) és Ivan Korcok szlovák külügyminiszter (b) sajtótájékoztatót tart az öt közép-európai külügyminiszter találkozóján Budapesten, a Puskás Arénában 2022. július 13-án. MTI/Bruzák Noémi

    Szijjártó Péter közölte: folyamatosan zajlik a magyarországi földgáztárolók feltöltése. A feltöltöttségi szint jelenleg 44 százalékos. Magyarország az éves fogyasztás 25,5 százalékát már betárolta, miközben Európában ez az átlag 16,7 százalék.
    Emellett megindították a kereskedelmi tárgyalásokat annak érdekében, hogy a hosszútávú szerződéseken felül újabb földgázmennyiségeket vásároljanak. Számításaik szerint a fűtési szezon kezdete előtt még 700 millió köbméter vásárlása lehetséges – ismertette.
    Felgyorsították a paksi atomerőmű beruházását is. A cél az, hogy “jövőre az első beton már a földben legyen” – fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve: emellett a jelenleg üzemelő paksi atomerőmű biztonságos üzemeléséhez szükséges fűtőelem szállítmányok számára is tárgyalnak újabb alternatív szállítási útvonalakról.
    Szijjártó Péter felhívta a figyelmet, hogy az európai kontinens “rendkívül durva kihívásokkal néz szembe, a háború miatt a fizikai biztonságunk került veszélybe”. Ezt a szomszédos országok – és Magyarország is – még jobban érzi, mint a többi európai nemzet. Az európai országok gazdaságának háborús inflációs környezetben kell működniük, az energiaellátás “a totális bizonytalanság helyzetébe kezd süllyedni” – fogalmazott a miniszter.
    A külgazdasági és külügyminiszter leszögezte: az európai kontinens nehézségeire az egyetlen megoldást a béke jelenti, de addig is kötelesek mindent megtenni, hogy Magyarországot, a magyar embereket megvédjék a háborútól, s annak káros következményeitől.

És a migrációs nyomás is ugye


    Szijjártó Péter felhívta a figyelmet továbbá, hogy a várható éhínségek miatt kialakuló újabb migrációs hullámok minden eddiginél nagyobb nyomás alá helyezhetik Európát. Kiemelte, Magyarország helyzete ebben a tekintetben még speciális is, hiszen kettős nyomás alatt áll: az ukrajnai háború miatt keletről eddig több mint 830 ezer menekültet fogadtunk, a déli határon pedig mintegy 120 ezer illegális migránst állítottunk meg.


    “Természetesen mindkét feladatunknak és kötelességüknek a jövőben is meg fogunk felelni. A menekülteket ellátjuk, a migránsokat megállítjuk”

– fogalmazott a miniszer, aki közölte: eddig 1,6 milliárd eurót költött Magyarország erre a két feladatra, és ezeknek 2 százalékát kapta meg Brüsszeltől.
    A miniszter ismertette, hogy már zajlik a határvadász egységek létrehozása, hogy a megnövekedő migrációs nyomás ellenére is meg tudják védeni Magyarország határait. Ez különösen fontos, mivel az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy a migránsok “felfegyverkezve” akarják átlépni illegálisan a magyar határt.
    Szijjártó Péter a cseh, osztrák, szlovák, szlovén külügyminiszterrel a Puskás Arénában tartott tanácskozását követően fontosnak nevezte az öt ország gazdasági kapcsolatait, azok további erősítését is.
    Alexander Schallenberg, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere azt hangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány után az ukrajnai háború tovább nehezítette a helyzetet. Úgy értékelt, Vlagyimir Putyin orosz elnök, az éhínséget is kihasználva, folytatja háborúját, ezért is kiemelten fontos, hogy az Európai Unió támogatást nyújtson a Száhel-övezet részére.
    Mindeközben viszont nem szabad megfeledkezni a Nyugat-Balkán geostratégiai fontosságáról sem, és hogy Bosznia-Hercegovina mielőbb megkapja az uniós tagjelölti státuszt – emelte ki az osztrák miniszter.
    Ivan Korcok, a Szlovák Köztársaság külügyminisztere hasznosnak nevezte a gázszállítások kapcsán történt egyeztetéseket. Fontosnak nevezte a fogyasztáshoz mért megfelelő szintű gáztározó töltöttséget, s azt mondta: Szlovákiában is megfelelő a töltöttségi szint.
    A szlovák miniszter továbbá örömét fejezte ki, hogy Moldávia és Georgia euroatlanti csatlakozásában is történtek előrelépések.
    Tanja Fajon, a Szlovén Köztársaság külügyminisztere arról beszélt, hogy az öt közép-európai ország tanácskozása egy olyan platform, ahol egyetértésre tudnak jutni a közös kihívásokat érintő kérdésekben.
    Elmondta, hogy Szlovénia számára is nehézséget jelent a migrációs nyomás. Ezzel együtt viszont azt hangsúlyozta: a schengeni övezeten belül fel kell számolni a belső ellenőrzéseket. Ezért is bontják le a szlovén-horvát határon a kerítést – mondta a miniszter, de kiemelte: továbbra is biztosítják a védelmet és biztonságot.


Megosztom

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .