Orbán Viktor miniszterelnök ma a parlament ülésén jelentette be, hogy július 1-jén fizetik ki az egészségügyi dolgozóknak az 500 ezer forintot.
A koronavírus-járvány gazdasági hatásairól és a rokkantnyugdíjakról is faggatta az ellenzék Orbán Viktor miniszterelnököt hétfőn a parlamentben, az azonnali kérdések között. A kormányfő válaszai között jelezte: július 1-jével fizetik ki az egészségügyi dolgozók 500 ezer forintos plusz juttatását.
Jobbik: az állam vállalja át a bajba jutott dolgozók bérének 80 százalékát!
Jakab Péter (Jobbik) szerint Orbán Viktor miniszterelnök azért nem tudja megoldani a járvány okozta munkaerőpiaci válságot, mert nem rendelkezik gyakorlati tapasztalattal. Azt is mondta, hogy a közmunka nem siker. Az állam vállalja át a bajba jutott dolgozók bérének 80 százalékát, a multiknál hirdessenek elbocsátási moratóriumot, az álláskeresési járadék idejét és összegét pedig emeljék meg – sorolta javaslatait.
A kormányfő úgy reagált: eddig 1 millió 62 ezer ember részesült kormányzati támogatásban, ami magában foglalja a pénzbeli támogatásokat, az újonnan megnyitott diákhitelt, a munkahelymegőrző támogatást, az adó- és járulékkedvezményeket, a támogatott képzést és munkahelyteremtést. Ezek együtt 2100 milliárd forint forrást hagytak a gazdaságban. Arról is tájékoztatott, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatást 7566 vállalat vette igénybe, ami 119 914 munkavállalónak jelent többletbért. A kutatás-fejlesztésben dolgozóknak meghirdetett bértámogatást 574 cég igényelte, és több mint 10 ezer munkavállalót érint. A versenyképesség-növelő támogatási programra eddig 127 milliárd forint munkahelyteremtő beruházás érkezett be, és eddig 100 milliárdot tudtak rendelkezésre bocsátani. Az ingyenes digitális képzésre 61 886-an jelentkeztek, a Diákhitel pluszt pedig 10 251 hallgató igényelte – közölte, úgy összegezve: “amennyi munkahelyet a vírus tönkretesz, annyit létre is fogunk hozni”.
Jakab Péter viszonválaszában erre azt mondta: miközben Orbán Viktor “itt azt hazudja”, hogy mindenkinek lesz munkája, közben Brüsszelnek elismeri, hogy több százezer magyar lesz, akinek még jövőre sem lesz állása. Eközben pedig a kormányfő munkahelyteremtő programot indít Mongóliában, Kirgizisztánban, és “36 milliárdot költünk határon túli gazdaságfejlesztő programokra” – kifogásolta.
Orbán Viktor azt felelte: a kormány munkáját a járvány elleni védekezés minősíti, ami nemzetközi összevetésben is példás volt. Az azonban kiderült, a Jobbikra veszélyhelyzetben nem számíthat az ország, “nemcsak nem segítettek, hanem támadták azokat a szakembereket, akik éjjel-nappal dolgoztak a védekezésben” – mondta. A Jobbikról úgy fogalmazott: “önök ma már zsugorülésben vannak, és nehéz eldönteni, mi zsugorodik jobban, a frakció, az önök támogatottsága vagy az önök logója. Ezért váltotta fel a régi, daliás idők menetelését a jobbikos törpejárás”.
MSZP: mit üzen a kormányfő a munkanélkülieknek és a kevesebbet keresőknek?
Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy míg a Budapest-Belgrád vasútfejlesztésre 800 milliárd forintot szavaztak meg, addig a járvány miatti legnehezebb áprilisi hónapban 600 millió forintot fizettek ki néhány száz cégnek segítségül. Azt is mondta, a Szent János Kórház Covid-osztályán az ápolók az áprilisi munkájuk után kevesebb fizetést kaptak, mint előtte, és a katonáktól is elvették a plusz juttatások többségét. Mit üzen nekik és a 330 ezer munkanélkülinek? – kérdezte a kormányfőt.
Orbán Viktor azt válaszolta: július 1-jével fizetik ki az 500 ezer forintos plusz juttatást az egészségügyi dolgozóknak. Akik pedig elveszítik a munkahelyüket, forduljanak a kormányhoz, mindenkinek adnak munkát – közölte. Arról is szólt, hogy míg Magyarországon 491 ember veszítette életét a járványban, addig az Egyesült Királyságban 36 ezer, Spanyolországban és Franciaországban 28-28 ezer, Olaszországban 32 ezer, Németországban 8 ezer, Belgiumban 9 ezer, Hollandiában 6 ezer, Svédországban 4 ezer, Romániában 1100, Ausztriában 640.
Harangozó Tamás úgy reagált: nem véletlenül nem ment bele a számokba, de egyébként Szlovákiában csak 28-an haltak meg. Szerinte a kormány megmenthette volna a munkahelyeket, de két hónapig mindenkit magára hagyott. Ami jól ment, az a 35 százalékos fizetésemelés az államtitkároknak – fogalmazott.
A miniszterelnök viszonválaszában gratulált Szlovákiának, mert “nagy valószínűséggel ők még nálunk is jobban védekeztek”. Megjegyezte: míg Magyarországon a 7. napon hirdették ki a veszélyhelyzetet, addig Olaszországban a 38. napon, az iskolalátogatást itt a fertőzéstől számított 12. napon tiltották meg, Olaszországban a 34-en. “Nem lottón nyertük a sikeres védekezést, az egész ország, ideértve a kormányt is, jól tette a dolgát” – jelentette ki.
DK: mikor rendezi a kormány a rokkantnyugdíjasok ügyét?
Sebián-Petrovszki László (DK) azt mondta, az Alkotmánybíróság (Ab) 2018-ban döntött a rokkantnyugdíjakról szóló törvény alkotmányellenességéről. A korrekcióra szabott határidő 2019. márciusban lejárt, ám azóta nem történt semmi, a jogszabály miatt viszont több tízezren estek ki az ellátásból. Mikor akarja rendbe tenni ezt az ügyet? – kérdezte.
Orbán Viktor válaszában azt közölte: 2010-ben a rokkant- és a korkedvezményes nyugdíjak esetében annyi visszaélés volt, hogy új szabályokat kellett alkotni. Hozzátette, kitart amellett, hogy tömegesek voltak a visszaélések, akitől pedig elvették a rokkantnyugdíjat vagy átminősítették, annak felkínálták a lehetőséget, hogy visszajelentkezzen egészségügyi vizsgálatra. Nagyon sokan nem tették ezt meg – jelezte, közölve: esetükben hozott döntést az Ab, amit nem egyszerű lefordítani a kormányzati cselekvés nyelvére, de dolgoznak rajta.
Sebián-Petrovszki László válaszában arra kérdezett rá, kárpótlásban reménykedhetnek-e az érintettek.
A kormányfő reagálásában arra hívta fel a figyelmet: a fogyatékkal élők közül ma háromszor többen dolgoznak, mint a baloldali kormány idején.
Hozzászólások