A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként emlegetünk.
Fantomcégek és az első figyelmeztető jelek
A kilencvenes évek elején már látszott, hogy a Fidesz nem csupán politikai párt, hanem egyre inkább gazdasági érdekközösség is. A Kaya Ibrahim–Josip Tot-ügy ennek korai bizonyítéka volt: tucatnyi Fidesz-közeli cég került olyan külföldi „tulajdonosokhoz”, akik vagy nem is léteztek, vagy semmit sem tudtak a nevükre írt vállalatokról. Az ügyek közös pontja, hogy jelentős köztartozások tűntek el nyomtalanul.
A hatóságok akkor nem találtak politikai felelőst, de a közvélemény már sejthette: a párt körül kialakuló gazdasági háló nem a tiszta verseny logikáját követi.
Székház, Simicska, hatalmi építkezés
A Fidesz-székház eladása és az abból származó bevételek kezelése újabb kérdéseket vetett fel. A háttérben ekkor tűnt fel Simicska Lajos, aki a párt gazdasági logisztikusa, majd pénzügyi stratégája lett.
Simicska keze nyomán született meg az a modell, amely később a NER alapjául szolgált: állami forrásokból finanszírozott magáncégek, amelyek a politikai lojalitásért cserébe megbízásokat kaptak.
A Happy End és az Ezüsthajó kora
A 2000-es évek elején az állami kommunikációs pénzek jelentős része a Fideszhez közel álló cégekhez, például a Happy End Kft.-hez és az Ezüsthajó Kft.-hez került. A filmek, kampányfilmek és rendezvények mögött ugyanaz a mechanizmus működött: párthű vállalkozók kaptak közpénzes megbízásokat.
Ez volt az időszak, amikor a „független kormányzati kommunikáció” fogalma lassan kiüresedett – a politika és a reklámpénzek világa teljesen összefonódott.
A Közgép-birodalom és a NER gazdasága
A 2010-es választási győzelem után a hatalomgazdaság látványosan kiteljesedett. A Közgép Zrt., Simicska vállalata, sorra nyerte az állami tendereket, a kormányzati infrastruktúra-építések szinte mind egy szűk körhöz kerültek.
Majd 2015-ben jött a szakítás: a „G-nap” után Simicska eltűnt a politikai térképről, helyét pedig Mészáros Lőrinc vette át. A birodalom azonban nem omlott össze — csak új tulajdonosra talált.
Mészáros kora: a rendszer kiteljesedése
A Felcsútról induló vállalkozó néhány év alatt a világ egyik leggyorsabban gazdagodó embere lett. Az energetika, az építőipar, a média és a mezőgazdaság egyaránt a kezébe került.
A NER gazdasági rendszere ezzel önjáróvá vált: a hatalom saját pénzügyi ökoszisztémát teremtett, amelyben a lojalitás fontosabb lett, mint a piaci teljesítmény.
Ami már akkor is látszott
Visszanézve a három évtized eseményeire, egy dolog világos: nem egyik napról a másikra alakult ki a rendszer, amely ma Magyarország politikai és gazdasági életét uralja.
A korai botrányok, a pártszékház eladásai, az állami megrendelésekkel megtámogatott „baráti cégek” mind előrevetítették, hogy a Fidesz nemcsak hatalmat, hanem gazdasági befolyást is épít.
És aki akkor figyelt, már láthatta: ez nem a tisztességes politikusok gyülekezete volt – hanem egy hatalomtechnikai laboratórium, ahol a lojalitás, a pénz és a hatalom eggyé olvadt.
- Eltüntek
A Budapesti Rendőr-főkapitányság XXI. Kerületi Rendőrkapitányság 01210-157/743/2025. és 01210-157/744/2025. körözési számon eljárást folytat az ismeretlen helyen tartózkodó Balogová Izabela és Szabó Ferenc Zoltán ügyében. A rendelkezésre álló adatok szerint a 29 éves szlovák állampolgárságú nő kisfiával 2025. december 17-én dél körül csepeli otthonából ismeretlen helyre távozott. A rendőrök jelenleg is keresik őket. Balogová Izabela körülbelül 170 - Megalakult a Fővárosi Diákközgyűlés2025. december 8-án tartotta alakuló ülését a Fővárosi Diákközgyűlés , tagjai a Városháza dísztermében vehették át megbízóleveleiket Karácsony Gergely főpolgármestertől. A testület létrejött egy több hónapon át tartózási folyamat előzte meg. A budapesti középiskolák diákjai a 7–12. évfolyamról saját diákönkormányzatukon vagy kerületi ifjúsági szervezetükön keresztül jelentkezhet képviselőjelöltnek, illetve a választótestületbe. A választások lebonyolításában a kerületi
- Balázs Péter – Emlékezetes búcsú a magyar színház nagy öregjétőlMa reggel elhunyt Balázs Péter, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező és korábbi színházigazgató – 82 éves korában. A szolnoki Szigligeti Színház közössége közölte a gyászhírt. A társulat mély fájdalommal búcsúzik „szeretett egykori igazgatójától, barátunktól és példaképünktől”. Életút: a színész, akinek neve összefonódott a magyar színházzal Balázs Péter 1943. március 5-én született Budapesten egy
- Kőbánya-Kertváros – a Városszéli telep történeteEgy különleges fejezet Budapest szociális lakásépítésének múltjából. Ha valakinek ismerősen csengenek olyan utcanevek, mint Sulyom, Vörösfenyő, Legényrózsa, Szellőrózsa, Hárslevelű, Lángvirág, Bársonyvirág, Rézvirág, Köszméte, Borsika, Bojtoska vagy Vadszőlő, akkor nagy valószínűséggel a Kőbánya peremén kialakított egykori Városszéli telepre gondol. Ez a terület a Jászberényi út mellett, Budapest akkori határán jött létre 1933 és 1936 között, a
- Orbán Viktor – „Nem mindenről beszélhetek”„Nem mindenről beszélhetek”. Így rejtélyeskedett Orbán Viktor a DPK hétvégi pacifista gyűlésén a moszkvai tárgyalásokkal kapcsolatban. De közben az oroszok megerősítették, hogy egy különös üzlet ügyében utazott a magyar delegáció Putyinhoz. Mit machinál a miniszterelnök Moszkvában? Budapest/Moszkva, MR3.hu – Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Moszkvába utazott, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélést. A találkozóról a
