Főoldal / Friss / Krasznahorkai László Nobel-díjas lett – az apokalipszis költője, aki a csendet is hallhatóvá tette

Krasznahorkai László Nobel-díjas lett – az apokalipszis költője, aki a csendet is hallhatóvá tette

Magyarkultúr – kulturális magazin

A Svéd Akadémia döntése értelmében 2025 irodalmi Nobel-díját Krasznahorkai László kapta. Az indoklás szerint „látomásos és sűrű prózájával a modern kor szorongását, az emberi létezés széthullását és a művészet megváltó erejét jelenítette meg.”

Krasznahorkai ezzel Imre Kertész után a második magyar író, aki elnyerte az irodalom legnagyobb elismerését. A világirodalmi kánonban már évek óta a legnagyobbak között tartották számon, de most hivatalosan is a korszak meghatározó írói közé lépett.

Művei – mint a Sátántangó, Az ellenállás melankóliája vagy Seiobo járt odalent – nem könnyű olvasmányok. Hosszú mondatai, hömpölygő gondolatfolyamai az emberi lét végső kérdéseit kutatják: mi tart össze egy világot, amely már régen széthullott? Hol van a helye a művészetnek, ha a civilizáció omladozik körülöttünk?

A Nobel-bizottság külön kiemelte, hogy az író „az apokalipszis közepette is képes volt a művészet erejét megerősíteni.” Ez a mondat tökéletesen leírja Krasznahorkai világát: a pusztulásban is ott rejlik a rend, a káoszban is van szépség, a végben is ott lapul a kezdet.

Krasznahorkai életműve túlmutat az irodalmon. Béla Tarr filmrendezővel közös munkái – különösen a Sátántangó – kultikussá váltak, világszerte elemzik őket egyetemi kurzusokon, irodalmi és filmes műhelyekben. Műveiben a magyar vidék pora, az emberi lélek labirintusa és a történelem terhe egyetlen sűrű szövetté olvad össze.

Ez a díj nemcsak személyes elismerés, hanem a magyar irodalom újabb diadala. A világ most újra felfigyel egy országra, ahol a mondatok nemcsak történeteket, hanem sorsokat hordoznak. Krasznahorkai László bizonyította: a magyar nyelv képes a világ legmélyebb igazságait is kimondani.


  • Őrsi Gergely – Ma visszavettük a II. kerület jogos tulajdonát
    Őrsi Gergely Ma visszavettük a II. kerület jogos tulajdonát, a Marczibányi Téri Sportcentrum területét az MNB-s céghálótól MInt már bizonyára sokan tudják, a hírekből jól ismert MNB-alapítványokhoz köthető cég díjfizetés nélkül használta a Marczibányi téri sportcentrum közcélú sportpályáit. Egy fillér bérleti díjat nem fizettek, így mostanra több száz millió forinttal tartoznak a II. kerületnek, amit
  • Sztrájkba léptek a budapesti kukások a MOL MOHU-val szemben
    A budapesti hulladékszállítók ma reggel nem vették fel a munkát, miután a reggeli állománygyűlésen a dolgozók szembesítették a vezetőséget az alacsony bérekkel, a felszerelés hiányával és a ki nem fizetett túlórákkal. A cég képviselője szerint minden rendben van, de érdemi választ nem kaptak, így spontán munkabeszüntetés kezdődött. A MOL MOHU tavaly óta végzi az állami
  • Családi fesztiválsorozattal várja a lakosságot a MOHU a hulladékudvarokban
    Idén ősszel országjáró körútra indul a MOHU: tizenegy város hulladékudvarában rendez családi fesztivált, ahol a lakosság játékos formában ismerkedhet meg a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás lehetőségeivel. A nyílt napok célja, hogy minél többen megtapasztalják: a hulladék nem szemét, hanem értékes alapanyag. Október 3-án elstartol a MOHU hulladékudvar roadshow-ja, amelynek keretében az ország több pontján,
  • Vélemény – Szijjártó azt állítja, hogy a MOL nem képes leválni az orosz olajról
    Arold Péter A külgazdasági miniszter és a Mol szerint az elmúlt hetekben tesztelték az olajimport alternatív útvonalaként szóba jöhető Adria vezetéket, de annak kapacitása nem elégséges, Magyarország nem tud leválni az orosz Barátságról. Azt mondta: A tesztek egyértelműen bebizonyították az elmúlt hetekben, hogy ez a vezeték a jelenlegi műszaki állapotában képtelen arra, hogy folyamatosan, nagy
  • A 2026-os választások lehetséges forgatókönyve – új politikai korszak küszöbén
    A 2025-ös közvélemény-kutatások alapján Magyarország politikai térképe látványosan átrendeződött. A Fidesz–KDNP és a Tisza Párt támogatottsága szinte fej-fej mellett halad, miközben több kisebb párt – mint a Mi Hazánk, a DK és az MKKP – az 5%-os parlamenti küszöb közelében mozog. A Momentum, az MSZP és a Jobbik gyakorlatilag eltűntek a politikai porondról. A kutatások

Facebook hozzászólás

Budapesti közélet

Voks

Legutóbbi bejegyzések