A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként emlegetünk.
Fantomcégek és az első figyelmeztető jelek
A kilencvenes évek elején már látszott, hogy a Fidesz nem csupán politikai párt, hanem egyre inkább gazdasági érdekközösség is. A Kaya Ibrahim–Josip Tot-ügy ennek korai bizonyítéka volt: tucatnyi Fidesz-közeli cég került olyan külföldi „tulajdonosokhoz”, akik vagy nem is léteztek, vagy semmit sem tudtak a nevükre írt vállalatokról. Az ügyek közös pontja, hogy jelentős köztartozások tűntek el nyomtalanul.
A hatóságok akkor nem találtak politikai felelőst, de a közvélemény már sejthette: a párt körül kialakuló gazdasági háló nem a tiszta verseny logikáját követi.
Székház, Simicska, hatalmi építkezés
A Fidesz-székház eladása és az abból származó bevételek kezelése újabb kérdéseket vetett fel. A háttérben ekkor tűnt fel Simicska Lajos, aki a párt gazdasági logisztikusa, majd pénzügyi stratégája lett.
Simicska keze nyomán született meg az a modell, amely később a NER alapjául szolgált: állami forrásokból finanszírozott magáncégek, amelyek a politikai lojalitásért cserébe megbízásokat kaptak.
A Happy End és az Ezüsthajó kora
A 2000-es évek elején az állami kommunikációs pénzek jelentős része a Fideszhez közel álló cégekhez, például a Happy End Kft.-hez és az Ezüsthajó Kft.-hez került. A filmek, kampányfilmek és rendezvények mögött ugyanaz a mechanizmus működött: párthű vállalkozók kaptak közpénzes megbízásokat.
Ez volt az időszak, amikor a „független kormányzati kommunikáció” fogalma lassan kiüresedett – a politika és a reklámpénzek világa teljesen összefonódott.
A Közgép-birodalom és a NER gazdasága
A 2010-es választási győzelem után a hatalomgazdaság látványosan kiteljesedett. A Közgép Zrt., Simicska vállalata, sorra nyerte az állami tendereket, a kormányzati infrastruktúra-építések szinte mind egy szűk körhöz kerültek.
Majd 2015-ben jött a szakítás: a „G-nap” után Simicska eltűnt a politikai térképről, helyét pedig Mészáros Lőrinc vette át. A birodalom azonban nem omlott össze — csak új tulajdonosra talált.
Mészáros kora: a rendszer kiteljesedése
A Felcsútról induló vállalkozó néhány év alatt a világ egyik leggyorsabban gazdagodó embere lett. Az energetika, az építőipar, a média és a mezőgazdaság egyaránt a kezébe került.
A NER gazdasági rendszere ezzel önjáróvá vált: a hatalom saját pénzügyi ökoszisztémát teremtett, amelyben a lojalitás fontosabb lett, mint a piaci teljesítmény.
Ami már akkor is látszott
Visszanézve a három évtized eseményeire, egy dolog világos: nem egyik napról a másikra alakult ki a rendszer, amely ma Magyarország politikai és gazdasági életét uralja.
A korai botrányok, a pártszékház eladásai, az állami megrendelésekkel megtámogatott „baráti cégek” mind előrevetítették, hogy a Fidesz nemcsak hatalmat, hanem gazdasági befolyást is épít.
És aki akkor figyelt, már láthatta: ez nem a tisztességes politikusok gyülekezete volt – hanem egy hatalomtechnikai laboratórium, ahol a lojalitás, a pénz és a hatalom eggyé olvadt.
- A hatalom árnyékában – így épült ki a Fidesz gazdasági birodalma
A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként - Németország erősít, de nem háborúra készül – a magyar kormány narratívája mégis mást sugallAz elmúlt hónapokban a magyar kormányközeli sajtó rendre arról számolt be, hogy Németország háborúra készül, és ennek egyik jele a sorkatonaság esetleges visszaállítása. A címek drámaiak, a hangvétel háborús: „Németország újra felfegyverkezik”, „Sorkatonaság jön, készül Európa a háborúra.”De a valóság ennél árnyaltabb. Fokozott védelmi kiadások, de nem háborús készültség A tény az, hogy Németország jelentősen
- Búcsú Komjáthy Györgytől: a magyar rádiózás legendájátólKomjáthy György neve összeforrt a magyar rádiózás aranykorszakával. A Magyar Rádió technikai rendezőjeként, majd zenei szerkesztőjeként működött, később a korszakos kereskedelmi adókon is meghatározó alak lett. A család közleményében így fogalmazott: „Nagyon nehéz most szavakat találni. Szép és hosszú életed volt. Szeretted az életet, imádtad a családodat, rajongtál a hobbidért, a zenéért, a munkádért.” Komjáthy
- Az egykori Tungsram gyár területének fejlesztéséről szóló szakmai párbeszéd vette kezdetét a Design Week 2025 keretébenA Tungsram gyárterület jövője volt a Design Week 2025 kiemelt szakmai eseményének fókuszában. Urbanisták, építészek és fejlesztési szakértők indítottak párbeszédet az egykori ipari zónában rejlő hatalmas potenciál kiaknázásáról és a területnek a városszövetbe való sikeres integrálásáról. A Design Week 2025 rendezvénysorozat kiemelt eseményeként október 17-én különleges, szakmai célú kiállítást, bejárást és kerekasztal-beszélgetéseket tartottak a bezárt
- Tragikus baleset történt vasárnap Budapesten: egy menetrend szerinti busz elütött egy gyalogost a kijelölt gyalogos-átkelőhelyenErről a Budapesti Autósok portál számolt be. Előzetes információk szerint a sofőr figyelmét egy szóváltás zavarhatta meg és így került a szabályosan közlekedő gyalogos a busz alá. Az esetet a rendőrség szakemberei is vizsgálják. A 30 éves férfi – aki láthatósági mellényt is viselt – szabályosan kelt át az úton, amikor a jármű áthajtott rajta.
