A rendszerváltás utáni magyar politika története bővelkedik sorsfordító pillanatokban, de kevés olyan folyamat volt, amely ennyire mélyen határozta meg a mindennapokat, mint a Fidesz gazdasági hátországának kiépülése. Ez a történet nem pusztán a pártról szól, hanem arról, hogyan fonódott össze a politika és az üzlet világa egy új hatalmi rendszerben, amelyet ma már csak „NER”-ként emlegetünk.
Fantomcégek és az első figyelmeztető jelek
A kilencvenes évek elején már látszott, hogy a Fidesz nem csupán politikai párt, hanem egyre inkább gazdasági érdekközösség is. A Kaya Ibrahim–Josip Tot-ügy ennek korai bizonyítéka volt: tucatnyi Fidesz-közeli cég került olyan külföldi „tulajdonosokhoz”, akik vagy nem is léteztek, vagy semmit sem tudtak a nevükre írt vállalatokról. Az ügyek közös pontja, hogy jelentős köztartozások tűntek el nyomtalanul.
A hatóságok akkor nem találtak politikai felelőst, de a közvélemény már sejthette: a párt körül kialakuló gazdasági háló nem a tiszta verseny logikáját követi.
Székház, Simicska, hatalmi építkezés
A Fidesz-székház eladása és az abból származó bevételek kezelése újabb kérdéseket vetett fel. A háttérben ekkor tűnt fel Simicska Lajos, aki a párt gazdasági logisztikusa, majd pénzügyi stratégája lett.
Simicska keze nyomán született meg az a modell, amely később a NER alapjául szolgált: állami forrásokból finanszírozott magáncégek, amelyek a politikai lojalitásért cserébe megbízásokat kaptak.
A Happy End és az Ezüsthajó kora
A 2000-es évek elején az állami kommunikációs pénzek jelentős része a Fideszhez közel álló cégekhez, például a Happy End Kft.-hez és az Ezüsthajó Kft.-hez került. A filmek, kampányfilmek és rendezvények mögött ugyanaz a mechanizmus működött: párthű vállalkozók kaptak közpénzes megbízásokat.
Ez volt az időszak, amikor a „független kormányzati kommunikáció” fogalma lassan kiüresedett – a politika és a reklámpénzek világa teljesen összefonódott.
A Közgép-birodalom és a NER gazdasága
A 2010-es választási győzelem után a hatalomgazdaság látványosan kiteljesedett. A Közgép Zrt., Simicska vállalata, sorra nyerte az állami tendereket, a kormányzati infrastruktúra-építések szinte mind egy szűk körhöz kerültek.
Majd 2015-ben jött a szakítás: a „G-nap” után Simicska eltűnt a politikai térképről, helyét pedig Mészáros Lőrinc vette át. A birodalom azonban nem omlott össze — csak új tulajdonosra talált.
Mészáros kora: a rendszer kiteljesedése
A Felcsútról induló vállalkozó néhány év alatt a világ egyik leggyorsabban gazdagodó embere lett. Az energetika, az építőipar, a média és a mezőgazdaság egyaránt a kezébe került.
A NER gazdasági rendszere ezzel önjáróvá vált: a hatalom saját pénzügyi ökoszisztémát teremtett, amelyben a lojalitás fontosabb lett, mint a piaci teljesítmény.
Ami már akkor is látszott
Visszanézve a három évtized eseményeire, egy dolog világos: nem egyik napról a másikra alakult ki a rendszer, amely ma Magyarország politikai és gazdasági életét uralja.
A korai botrányok, a pártszékház eladásai, az állami megrendelésekkel megtámogatott „baráti cégek” mind előrevetítették, hogy a Fidesz nemcsak hatalmat, hanem gazdasági befolyást is épít.
És aki akkor figyelt, már láthatta: ez nem a tisztességes politikusok gyülekezete volt – hanem egy hatalomtechnikai laboratórium, ahol a lojalitás, a pénz és a hatalom eggyé olvadt.
- „Nem szeretünk magyarázkodni” – Saját hókotrót vesz a II. kerület
Míg a legtöbb kerületben a lakók csak a fővárosi és kerületi cégek egymásra mutogatását hallják a havas napokon, a II. kerület vezetése úgy döntött: a saját kezébe veszi az irányítást. Saját hókotrót vásárolnak, hogy véget vessenek a kiszolgáltatottságnak. A budai kerület polgármestere a közösségi oldalán jelentette be a beruházást, indoklása pedig sok zuglói számára is - A gázgyár történeteAz Óbudai Gázgyár nem csupán egy ipari létesítmény volt, hanem egy önellátó, zárt kisváros a városban, ahol a füstös gyárkémények tövében egy meglepően modern és gondoskodó világ épült ki. Amikor 1913-ban a gáztermelés beindult, nemcsak a gáztartályok monumentális tornyai magasodtak a Duna fölé, hanem egy olyan szociális háló is, amely a bölcsőtől a sírig kísérte
- Fáradt olajjal szennyezték a Rákos patakotFriss jelentések szerint nagy kiterjedésű olajszennyezést észleltek a Rákos-patak felszínén, amely már a Dunát is elérte – ez komoly környezetvédelmi aggályokat vet fel a fővárosban. A szennyezést 2026. január 28-án, szerda reggel fedezték fel a XIII. kerületi szakaszon, amikor a patakon úszó olajfoltot látták meg az ott lakók és a közterület-felügyelet. A bejelentést követően a
- Teapont és adománygyűjtés a Garay téren: Erzsébetváros összefog az ünnepi időszakbanÚjra megnyitotta kapuit a VII. kerületi önkormányzat jótékonysági sátra a Garay téren. Niedermüller Péter polgármester bejelentése szerint a helyszín egyszerre kínál menedéket a hideg elől egy forró itallal, és szolgál gyűjtőpontként a kerületi rászorulók megsegítésére. Erzsébetváros vezetése idén is kiemelt figyelmet fordít a nehéz sorsú lakókra. A Garay téren felállított sátor célja, hogy közösségi teret
- Telt házas fórum a Wesselényi utca megújításáról!Niedermüller Péter A Wesselényi utca középső-erzsébetvárosi szakaszának felújítása az Európai Unió támogatásával valósul meg, ugyanis a háromból ez az egyik tervünk, amellyel nyertünk az Egészséges utcák program pályázatán. Takács Dániel főtájépítészünkkel azért hívtuk a környék lakóit ismét egy lakossági fórumra, mert a tervezés olyan pontján járunk, ahol az erzsébetvárosiaknak nemcsak arra van lehetőségük, hogy elmondják
