A 2025-ös közvélemény-kutatások alapján Magyarország politikai térképe látványosan átrendeződött. A Fidesz–KDNP és a Tisza Párt támogatottsága szinte fej-fej mellett halad, miközben több kisebb párt – mint a Mi Hazánk, a DK és az MKKP – az 5%-os parlamenti küszöb közelében mozog. A Momentum, az MSZP és a Jobbik gyakorlatilag eltűntek a politikai porondról.
A kutatások többsége szerint a Tisza Párt mára a legerősebb ellenzéki erőből potenciális kormánypárti tényezővé nőtte ki magát. A Fidesz még mindig masszív vidéki bázissal rendelkezik, de a városokban és a fiatalabb szavazók körében már nem képes olyan arányban mozgósítani, mint korábban. A Mi Hazánk stabilan őrzi 6–8%-os táborát, míg a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutya Párt éppen a bejutási küszöb környékén egyensúlyoz.
A várható eredmények alapján három reális forgatókönyv rajzolódik ki:
- Tisza Párt-győzelem:
Ha Magyar Péter pártja megszerzi az első helyet, akár önálló többséget is elérhet a parlamentben. Egy ilyen eredmény körülbelül 100–105 mandátumot jelentene számukra a 199 fős Országgyűlésben. A Fidesz–KDNP körülbelül 75–80 mandátummal végezne a második helyen, a Mi Hazánk 7–9 hellyel, míg a DK és az MKKP 5–6 fős frakciót alakíthatna. - Fidesz–KDNP megtartja a vezetést:
Ha a kormánypárt fordítani tud, a választási rendszer aránytalansága miatt ismét megszerezheti az abszolút többséget, még akkor is, ha csak néhány százalékkal végez az élen. Ebben az esetben a Fidesz–KDNP akár 105–110 mandátumot is szerezhet, a Tisza Párt 80–85-öt, a Mi Hazánk 7–8-at, a DK és az MKKP pedig valószínűleg nem jutnának be. - Három- vagy négypárti parlament:
Ha mind a DK, mind az MKKP átlépi az 5%-os küszöböt, akkor egy sokszínűbb, de törékenyebb Országgyűlés alakulhat ki. Ilyenkor a két nagy párt (Tisza és Fidesz) mandátumaránya csökkenne, de egyikük továbbra is közel kerülhetne az abszolút többséghez.
A politikai dinamika jelenleg gyorsan változik. A Tisza Párt lendületét részben az ellenzéki kiábrándultság, részben pedig Magyar Péter személyes hitelessége táplálja. A Fidesz ezzel szemben stabil szavazói bázisra és állami erőforrásokra támaszkodhat, ami megnehezíti a kihívását.
Ha a mostani tendenciák folytatódnak, a 2026-os választások után egy olyan parlament alakulhat, ahol a Fidesz elveszíti egyeduralmát, a Tisza Párt meghatározó erővé válik, és a Mi Hazánk lesz a mérleg nyelve.
A DK és az MKKP sorsa azon múlik, képesek lesznek-e mozgósítani a passzív, kiábrándult ellenzéki szavazókat.
A választás tétje tehát történelmi: vajon Magyarország visszatér-e a többpárti politikai verseny korszakába, vagy marad az egy domináns párt által uralt modellben.
- A Keresztúri úti „vasgyár”, amelyet egész Városszéli telep hallott
A telep hivatalos múltja a szocialista ipar világába vezet vissza. A helyiek által csak „vasgyárnak” nevezett Keresztúri úti telep a KÁV, vagyis a Kohászati Alapanyag-előkészítő Vállalat működéséhez kötődött. Ez nem klasszikus értelemben vett kohó vagy acélgyár volt, hanem olyan ipari telephely, ahol a kohászat számára fontos vas- és fémalapanyagokat, hulladékvasat, újrahasznosítható anyagokat mozgattak, válogattak, előkészítettek. - Tájékoztatás a 2026. évi nyári igazgatási szünetrőlBelváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. Tisztelt Ügyfeleink! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Képviselő-testület döntése értelmében a Polgármesteri Hivatalban a 2026. évi nyári igazgatási szünet 2026. július 27-től augusztus 7-ig tart. Ügyfélfogadási és ügyeleti rend a szünet alatt Az igazgatási szünet ideje alatt az ügyfélszolgálati irodai, az anyakönyvi (kizárólag születési és halotti anyakönyvezés),
- Amikor Kőbánya átlépett a sínek fölött – a Jászberényi úti felüljáró történeteA biztosan fellelt adatok szerint a Jászberényi úti felüljárót 1972-ben építették, és 1973. augusztus 17-én adták át a forgalomnak. A X. kerületben, az újszászi vasútvonal fölött ível át; 526 méter hosszú, 7 méter széles, kilenc pilléren nyugszik. Az építés egyik nehézsége az volt, hogy a 25 méteres, nagyjából 40 tonnás előregyártott vasbeton T-tartókat csak éjszakai
- Eltávolították Balog Zoltán nevét a XVI. kerületi reformációs emlékműrőlKicserélték azt a márványelemet a budapesti Reformátorok terén álló emlékművön, amelyen korábban Balog Zoltán református püspök, volt emberminiszter neve és idézete szerepelt. A hírt Szabó Alexandra, a kerület tiszás országgyűlési képviselője jelentette be a közösségi oldalán. A sajtóbeszámolók és a képviselői közlemény szerint a vitatott feliratot hordozó márványlapot egy teljesen új, üres elemre cserélték le,
- Karácsony Gergely – Szintén örömteli fejlemény, hogy az Országgyűlés ma eltörölte az Orbán-kormány egyik legaljasabb próbálkozását Budapest kivéreztetéséreBár a döglött oroszlán legyőzésének kétes a sportértéke, úgy alakult, hogy a bukott kormány Budapest-ellenes politikája most kapta az utolsó kegyelemdöféseket – írja közösségi oldalán Karácsony Gergely. Összeszámolni is nehéz, hányadik jogi csatát nyertük meg éppen a néhai Orbán-kormánnyal szemben. A Kúria most éppen Sára Botond főispánnal – Sára Botond sincs már, és ez a
