Nyolcvanötmillió éves darázsfajokat fedeztek fel az ELTE kutatói

Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében; az egyik fajt a 30Y zenekarról nevezték el.

  

Hazánk területéről a borostyánkövek, vagyis a megkövesedett növényi gyanták több típusa is ismert. Minden hazai borostyán közül a Veszprém megyei Ajka mellett, a helyi szénbányászat nyomán előkerült, ajkaitnak nevezett borostyán a legkülönlegesebb. Az ajkait az egyetlen olyan magyar borostyánkincs, melyben nagy mennyiségű, ún. zárvány ismert. A zárványok olyan kisebb-nagyobb objektumok, melyek akkor kerülnek a gyantába, mikor az még friss, mézszerű és ragacsos. Ezek leggyakrabban növényi és állati részek, utóbbiakra az ízeltlábúak zárványai a legismertebb példák.

Idén januárban az ELTE paleontológusai egy kis, ajkaitba zárt pókot, valamint egy pattanóbogarat mutattak be a nagyvilágnak. Most azonban újabb leletek kerültek elő:

ezúttal három, eddig ismeretlen darázsfajt rejtett az ajkai borostyán.

Hazánk legértékesebb borostyánleleteinek alapos vizsgálatához szükség volt olyan szakemberekre, akik a fosszilis darazsak alapos ismerői. A franciaországi Rennes-i Egyetem kutatói, Manuel Brazidec és Vincent Perrichot kitörő lelkesedéssel álltak a feladathoz, mindketten a fosszilis darazsak ismert szakértői. A vizsgálatokat a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékén található mikroCT-készülékével készült 3D-s modellek is segítették. Ez a készülék már korábban is segítette az ajkait-kutatást, a modellek ezúttal is a SZTE munkatársai, Szenti Imre és Kukovecz Ákos segítségével készültek el.

Az ajkait zárványok vizsgálatához nélkülözhetetlen a kövek vágása és csiszolása, valamint a mikroCT-s képalkotó módszerek (a képeken az A. harmincipsziloni ősdarázs látható).

Az ajkait zárványok vizsgálatához nélkülözhetetlen a kövek vágása és csiszolása, valamint a mikroCT-s képalkotó módszerek (a képeken az A. harmincipsziloni ősdarázs látható).

A vizsgálatok eredményei szerint a három példány mindegyike a tudományra nézve teljesen új fajt képvisel. Az új fajok névadásakor a kutatók Ajka városához, az ajkai szénbányászathoz és magához a kutatáshoz kapcsolódó körülményekből indultak ki.

A három tudományra új ősdarázs-faj elnevezése:

  • Az Ajkanesia harmincipsziloni nevét Ajka városa és a 30Y zenekar kölcsönözte. A mai napig aktív zenekar több tagja, köztük a zenekar énekese, Beck Zoltán is Ajkán töltötte gyermekkora egy részét. Ajka városa a zenekar több dalának szövegében is megjelenik.
  • Az Amissidigitus belai nevének jelentése „Béla elveszett lábujja”. Szabó Márton apai nagyapja, Szabó Béla, aki maga is dolgozott az ajkai szénbányákban, egy szerencsés kimenetelűnek mondható bányászbaleset során elvesztette egyik lábujját. A kis darázs ennek állít emléket.
  • A Spathiopteryx soosi Soós Miklós geológus nevét viseli, aki hosszú ideje a magyar dinoszaurusz- és borostyánkő-kutatás lelkes támogatója.
Please follow and like us:
3k
fb-share-icon0
Tweet 230
Pin Share20

Hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .