A MOL megemelte a beszerzési árat, de a kutak egy része még nem merte vagy nem akarta rátolni a teljes számlát az autósokra. Egy darabig lehet nyelni a különbséget. A kérdés csak az, meddig. Mert az üzemanyagpiacon a drágulás olyan, mint a rossz hír: lehet késleltetni, de eltüntetni ritkán lehet.
A Holtankoljak.hu szerint péntektől újabb nagykereskedelmi emelés jött: a 95-ös benzin beszerzési ára bruttó 6 forinttal, a gázolajé 8 forinttal nőtt, miközben az előző napi nagykereskedelmi emelés hatása sem jelent meg az országos kiskereskedelmi átlagárakban. Az aktuális átlagárként 597 Ft/liter benzint és 618 Ft/liter gázolajat közöltek.
Ennek több oka lehet.
Az egyik: verseny van a kutak között. Ha az egyik kút azonnal emel, a másik meg nem, akkor a vevő átmegy oda, ahol még olcsóbb. Főleg városokban, forgalmas utak mellett, egymáshoz közeli kutaknál ez nagyon is számít.
A másik: a kút nem mindig az aznapi drágább üzemanyagot árulja. Lehet még korábban beszerzett készlete, amit alacsonyabb nagykeráron vett. Ilyenkor dönthet úgy, hogy nem emel azonnal, mert még van mozgástere.
A harmadik: árrésből gazdálkodnak. A kiskereskedelmi ár nem csak a nagykerár mechanikus továbbírása. Benne van a kút saját árrése, költsége, forgalmi stratégiája, helyi versenyhelyzete. Ha rövid ideig tudja, elnyeli az emelést, hogy megtartsa a forgalmat.
A negyedik: politikai és kommunikációs nyomás is lehet a háttérben. Az üzemanyagár mindig érzékeny téma. Ha hirtelen, több lépcsőben ugrik az ár, az azonnal közbeszéd lesz. Ilyenkor a nagy szereplők sokszor óvatosabban mozognak, nehogy rájuk égjen, hogy „ők drágítanak”, még akkor is, ha a nagykerár már nőtt.
A VG is azt írta, hogy a csütörtöki áremelés hatása egyelőre nem jelent meg a kutak kiskereskedelmi áraiban, ezért kérdés, meddig tudják még elnyelni a benzinkutak a drágulást.
Magyarul: nem arról van szó, hogy a MOL emelése „nem számít”. Hanem arról, hogy a kútárak nem mindig azonnal és nem mindig teljes mértékben követik a nagykereskedelmi mozgást.
