Home / Friss / Krasznahorkai László Nobel-díjas lett – az apokalipszis költője, aki a csendet is hallhatóvá tette

Krasznahorkai László Nobel-díjas lett – az apokalipszis költője, aki a csendet is hallhatóvá tette

Magyarkultúr – kulturális magazin

A Svéd Akadémia döntése értelmében 2025 irodalmi Nobel-díját Krasznahorkai László kapta. Az indoklás szerint „látomásos és sűrű prózájával a modern kor szorongását, az emberi létezés széthullását és a művészet megváltó erejét jelenítette meg.”

Krasznahorkai ezzel Imre Kertész után a második magyar író, aki elnyerte az irodalom legnagyobb elismerését. A világirodalmi kánonban már évek óta a legnagyobbak között tartották számon, de most hivatalosan is a korszak meghatározó írói közé lépett.

Művei – mint a Sátántangó, Az ellenállás melankóliája vagy Seiobo járt odalent – nem könnyű olvasmányok. Hosszú mondatai, hömpölygő gondolatfolyamai az emberi lét végső kérdéseit kutatják: mi tart össze egy világot, amely már régen széthullott? Hol van a helye a művészetnek, ha a civilizáció omladozik körülöttünk?

A Nobel-bizottság külön kiemelte, hogy az író „az apokalipszis közepette is képes volt a művészet erejét megerősíteni.” Ez a mondat tökéletesen leírja Krasznahorkai világát: a pusztulásban is ott rejlik a rend, a káoszban is van szépség, a végben is ott lapul a kezdet.

Krasznahorkai életműve túlmutat az irodalmon. Béla Tarr filmrendezővel közös munkái – különösen a Sátántangó – kultikussá váltak, világszerte elemzik őket egyetemi kurzusokon, irodalmi és filmes műhelyekben. Műveiben a magyar vidék pora, az emberi lélek labirintusa és a történelem terhe egyetlen sűrű szövetté olvad össze.

Ez a díj nemcsak személyes elismerés, hanem a magyar irodalom újabb diadala. A világ most újra felfigyel egy országra, ahol a mondatok nemcsak történeteket, hanem sorsokat hordoznak. Krasznahorkai László bizonyította: a magyar nyelv képes a világ legmélyebb igazságait is kimondani.


  • A Keresztúri úti „vasgyár”, amelyet egész Városszéli telep hallott
    A telep hivatalos múltja a szocialista ipar világába vezet vissza. A helyiek által csak „vasgyárnak” nevezett Keresztúri úti telep a KÁV, vagyis a Kohászati Alapanyag-előkészítő Vállalat működéséhez kötődött. Ez nem klasszikus értelemben vett kohó vagy acélgyár volt, hanem olyan ipari telephely, ahol a kohászat számára fontos vas- és fémalapanyagokat, hulladékvasat, újrahasznosítható anyagokat mozgattak, válogattak, előkészítettek.
  • Tájékoztatás a 2026. évi nyári igazgatási szünetről
    Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala. Tisztelt Ügyfeleink! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Képviselő-testület döntése értelmében a Polgármesteri Hivatalban a 2026. évi nyári igazgatási szünet 2026. július 27-től augusztus 7-ig tart. Ügyfélfogadási és ügyeleti rend a szünet alatt Az igazgatási szünet ideje alatt az ügyfélszolgálati irodai, az anyakönyvi (kizárólag születési és halotti anyakönyvezés),
  • Amikor Kőbánya átlépett a sínek fölött – a Jászberényi úti felüljáró története
    A biztosan fellelt adatok szerint a Jászberényi úti felüljárót 1972-ben építették, és 1973. augusztus 17-én adták át a forgalomnak. A X. kerületben, az újszászi vasútvonal fölött ível át; 526 méter hosszú, 7 méter széles, kilenc pilléren nyugszik. Az építés egyik nehézsége az volt, hogy a 25 méteres, nagyjából 40 tonnás előregyártott vasbeton T-tartókat csak éjszakai
  • Eltávolították Balog Zoltán nevét a XVI. kerületi reformációs emlékműről
    Kicserélték azt a márványelemet a budapesti Reformátorok terén álló emlékművön, amelyen korábban Balog Zoltán református püspök, volt emberminiszter neve és idézete szerepelt. A hírt Szabó Alexandra, a kerület tiszás országgyűlési képviselője jelentette be a közösségi oldalán. A sajtóbeszámolók és a képviselői közlemény szerint a vitatott feliratot hordozó márványlapot egy teljesen új, üres elemre cserélték le,
  • Karácsony Gergely – Szintén örömteli fejlemény, hogy az Országgyűlés ma eltörölte az Orbán-kormány egyik legaljasabb próbálkozását Budapest kivéreztetésére
    Bár a döglött oroszlán legyőzésének kétes a sportértéke, úgy alakult, hogy a bukott kormány Budapest-ellenes politikája most kapta az utolsó kegyelemdöféseket – írja közösségi oldalán Karácsony Gergely. Összeszámolni is nehéz, hányadik jogi csatát nyertük meg éppen a néhai Orbán-kormánnyal szemben. A Kúria most éppen Sára Botond főispánnal – Sára Botond sincs már, és ez a

Facebook hozzászólás

Budapesti közélet

Voks

Legutóbbi bejegyzések