Kiállítás a rendszerváltáskori szoboráthelyezésekről a BTM Vármúzeumban

 Osztapenko maradhat? címmel a rendszerváltáskori budapesti szoboráthelyezésekről nyílt fotódokumentációs kiállítás pénteken a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumának Barokk Csarnokában.

    Karácsony Gergely főpolgármester a kiállítás megnyitóján felidézte, hogy a rendszerváltozást Debrecenben élte meg diákként, ott azonban – Budapesttel ellentétben – nem volt társadalmi vita: egyszerűen csak jöttek a daruk és ledöntötték ezeket a szobrokat.
    Mint hozzátette, az akkori fővárosi vezetés “nagy bölcsessége” volt, hogy az 1990-es évek eleje Budapesten nem a rombolás időszaka lett.


    A főpolgármester azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy ma, amikor világszerte súlyos társadalmi igazságtalanságok fakadnak fel, ezeket sokszor a szobrokon “verik le”. A kiállítás ezért arra emlékeztet: az a korszak is létezik velünk együtt, amely ezeket a szobrokat létrehozta, akár örülünk neki, akár nem – fűzte hozzá.
    Minden köztéri alkotás ki van téve annak, hogy más fénytörésben nézzünk rá, de az elpusztítása soha nem lehet megoldás – hangsúlyozta karácsony Gergely.

Szponzorált tartalom

Retro Joe Azért van, hogy a Tiéd legyen

  • A BHG gyárról
    by retrojoe on 2021.10.15. at 11:44

    A BHG gyár kezdeti története a Standard és az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt-hez kapcsolódik. A Standard az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. távbeszélő és távíró-osztályaiból vált ki és lett önálló gyár 1928. január elsejétől. Korábban telefonközpontokat, telefonkészülékeket gyártott, de a rádiókészülékek gyártását is elkezdte 1926-28 között Standard márkanévvel. A 4B, a 3A, a Standardyne, A A BHG gyárról bejegyzés először Retro Joe-én jelent meg.


    Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes elmondta: egy politikai közösségben megannyi, versengő emlékezet van jelen, egy köztéri alkotásnak ezért olyan koncepcióban kell gondolkodnia, amely ebben rendet teremt; nem emlékeztethet úgy, hogy közben fájdalmakat okoz.
    Nem mutat sehová, ha a versengő emlékezetek természetét kizárással akarják feloldani. Ennek jelei láthatók a Szabadság téren, melynek egyik részén “emlékezetpolitikai fájdalomközpont” áll, másik sarkán “a hidegháború folytatódik” – fogalmazott.


    Gy. Németh Erzsébet elmondása szerint a Fővárosi Önkormányzat azzal a szándékkal kezdte meg a szakmával és a kerületekkel együtt szoborkoncepciójának kidolgozását, hogy ellene hasson az “emlékezetpolitikai Disneylanddé” válás folyamatának, a szobrok ugyanis nem lehetnek illusztrációi a napi politikának.


    Ha a köztér nem integrál, hanem külön emlékezeti tereket hoz létre, úgy egyszerre képezi le a politikai megosztottságot és erősíti is azt – hangsúlyozta, hozzáfűzve: Budapest vezetése az emlékezet egyesítésében, de nem egységesítésében érdekelt.
    Ennek egyik megvalósítása a visszatekintés: ennek érdekében született ez a kiállítás – közölte a főpolgármester-helyettes.


    Népessy Noémi, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója a kiállításról szólva elmondta: az egy harminc évvel ezelőtti történetbe “repít vissza”, amikor a frissen módosított önkormányzati törvény lehetővé tette, hogy a települések maguk döntsenek a köztereiken álló szobrokról. A tárlat a korabeli fotódokumentáció segítségével a Fővárosi Önkormányzat által elrendelt és a Budapest Galéria által szervezett szoboráthelyezésekről ad vázlatos áttekintést.
    

A bemutatott képanyag Budapest Főváros Levéltárából (BFL) származik, amely az akkoriban zajló eseményeket kezdeményező módon, saját fotósaival dokumentálta, így jelentős tényanyagot rögzített képeken is. A képválogatás Csiffáry Gabriella történész-levéltáros (BFL) és Szöllőssy Ágnes művészettörténész (Budapest Galéria) munkája.
   

 A Fővárosi Közgyűlés 1991. december 5-én arra a korábban példátlan megoldásra jutott, hogy a lebontandó művek elhelyezésére szoborparkot létesít. Erre a célra a XXII. kerületi önkormányzat a Tétényi fennsíkon, a 7-es főút mentén (Balatoni út-Szabadkai u.) ajánlott fel területet. Az építészeti tervpályázat eredményeként, Eleőd Ákos építész tervei szerint felépített szoborpark 1993. június 27-én nyílt meg, a Memento Park néven ma is látogatható muzeális emlékhelyen – áll a november 21-ig megtekinthető kiállítás ajánlójában.

0 0 votes
Article Rating

Hozzászólások