Hírek belföldről, Közlekedés, X. kerület, XXIII. kerület

Új híd a Dunán

Eredményt hirdettek az új budapesti Duna-híd megtervezésére kiírt nemzetközi pályázaton, az első díjat az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda közös terve kapta a Főpolgármesteri Hivatal dísztermében péntek délután tartott eseményen.

Tarlós István fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon.

A zsűri értékelése szerint a kétszer három forgalmi sávos, villamosközlekedésre is alkalmas, kétpilonos, ferdekábeles híd terve statikailag a legátgondoltabb, esztétikailag kedvező kialakítású, elegáns, karcsú, harmonikus, és városképileg a legkedvezőbb.

Komoly elismerés Budapestnek, hogy a tervpályázatra a tapasztalt magyar irodák mellett a világ vezető tervezői közül is többen jelentkeztek – mondta az eredményhirdetésen Tarlós István, Budapest főpolgármestere. Hozzátette: a budapesti hidakon egy nap alatt több mint 600 ezer jármű és többszázezer ember kel át, a belvárosi szakasztól eltérően a város déli szakaszán nincs elég átkelési pont. Csepel és Budapest egyesülése óta – azaz immár közel 70 éve – nincs a városhatáron belül közvetlen összeköttetés a budai kerületek és a XXI. kerület között – mutatott rá. Csepel mint Budapest egyik aranytartaléka fejlődésének feltétele a Budával és a szomszédos kerületekkel való gyors és közvetlen összeköttetés megteremtése – jelentette ki.

Fontosnak nevezte, hogy az új híd megfelelő kapacitású, ahhoz szervesen kapcsolódó közúti hálózathoz csatlakozzon.

 

Az UNStudio és a Buro Happold Engineering tervezőiroda első díjat nyert pályaműve – az új híd látványterve

Tarlós István elmondta, hogy a várható forgalmi változásokról készült hatástanulmány adatai szerint az új híd megépülésével naponta több mint 30 ezer gépjárművel csökkenhet a belvárosi hidak, valamint napi csaknem 8 ezer autóval az Üllői út forgalma. Egy új, déli körgyűrű alakul ki, a kötöttpályás közlekedéssel együtt kétszer három sávos új közlekedési korridor jön létre Buda és Pest között – tette hozzá.

A pályázattal kapcsolatban a főpolgármester közölte: a tervezőknek igazi kihívás volt, hogy egy már kialakult, egységes látványba, Budapest látképébe egy új, a funkcionális és az esztétikai igényeknek is megfelelő elemet illesszenek be. A bírálóbizottság döntésénél főbb értékelési szempont volt a hasznosság és az esztétika mellett az innováció, a szerkezeti hatékonyság, a karbantarthatóság és nem utolsósorban a költségek optimalizálása.

Tarlós István hangsúlyozta, hogy az új Duna-híd meghatározó eleme lesz a városképnek, a gyakorlati hasznon túl művészi értékével is jelképezni fogja a XXI. századi Budapestet.

A bíráló bizottság tagjai és a pályázat résztvevői az új Duna-híd tervpályázatról tartott sajtótájékoztató végén, a budapesti Városháza dísztermében

Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos az eredményhirdetésen úgy fogalmazott: Budapest csak akkor tud egy város lenni, akkor tud működni, ha hidak ívelik át a folyót, Duna nélkül, hidak nélkül nincs Budapest. Kitért rá, hogy átlagosan 20-25 évente épül – felváltva északon és délen – új dunai átkelő Budapesten, legutóbb 1995-ben a Rákóczi, 2008-ban pedig a Megyeri híd. Kitért rá, hogy a nemzetközi pályázatra 17 hídtervező építész- és mérnöki irodát hívtak meg, a pályázat nagy sikerrel zárult. Az első helyezett tervezővel szerződést kötnek, ezután indul a teljes és részletes tervezési munka, majd az engedélyek beszerzése, ami várhatóan 2-3 évet fog igénybe venni.

Emlékeztetett rá, hogy 1985-ben jelent meg a híd első terve a fővárosi városfejlesztési tervekben. 1992-ben a főváros már lefolytatott egy tervpályázatot, de nem lett belőle semmi. Az új átkelő „égetően fontos beruházásként” szerepelt a 2001-ben készült budapesti közlekedési rendszerfejlesztési tervben is. A Fővárosi Közgyűlés 2014-ben fogadta el a Budapest2020 integrált településfejlesztési stratégiát, amelyben kimondták, hogy 2017 szeptemberében kell az előkészítést elindítani, a tervpályázatot akkor írták ki.

Fürjes Balázs elmondta: az új átkelő Dél-Pestet, Dél-Budát és Észak-Csepelt köti össze, feltárja Észak-Csepelt, és általa 30-55 ezer gépkocsival csökkenhet naponta a belvárosi hidak, 10 ezerrel a Határ út, 8-10 ezerrel pedig az Üllői út forgalma. Az új híd egyfajta körúti kapcsolatot épít ki az M1-M7 autópályák bevezető szakasza és az M5 bevezető szakasza között.

Kitért rá, hogy nemzetközi tervpályázatot bonyolítottak le, a zsűriben francia, finn és japán professzorok segítették a döntéshozatalt, a bírálóbizottságban döntően mérnökök vettek részt, egyharmad részben pedig laikusok is. A zsűri szakmai elnöke a nemrégiben elhunyt Barsiné Pataky Etelka volt.

Dalmy Dénes, a bírálóbizottság társelnöke elmondta, hogy a zsűri 6 pályaművet választott ki, hármat megvételre, hármat pedig díjazásra. ​

Elmondható, hogy látványában gyönyörű és remélhetőleg a kivitelezése is rendben fog lezajlani annak a hídnak, melyet a Galvani út – Illatos út vonalában építenének fel, ezzel összekötve  Újbudát és Csepelt, Ferencvárost, valamint Kispest és Kőbányát.

További fotó és az eredeti cikk

Hozzászólások

Comments are closed.